1.1. Kurrikulum

Célcsoport:

óvodapedagógusok, tanítók, iskolai könyvtárosok, könyvtárért felelős pedagógusok, IDK (Információs és Dokumentációs Központ) felelős könyvtáros vagy pedagógus, általános iskolában tanító magyartanárok, osztályfőnökök

Képzési nyelv: Magyar

Indoklás:

A képzés az olvasásnak a személyes fejlődésben betöltött szerepére fókuszál (empátiás képesség, elmeolvasás képessége, emberi (saját) szükségletek felismerése,  a fejlődés útjai (akadályok, segítők, megküzdési mechanizmusok stb.). Az olvasóvá nevelés folyamatában azért fontos ezt hangsúlyozni, mert meggyőződésem, hogy ha a gyermek/fiatal megérzi a történetek szerepét a saját, személyes életében (emberi kapcsolatai alakulásában, önmagával kapcsolatos felismeréseiben, ezeknek a felismeréseknek az életére gyakorolt hatásában stb.), akkor tud mély, belülről érkező elkötleződéssel mások történeteihez kapcsolódni (ti. olvasóvá válni).

A pszichológusok, a társas‐érzelmi intelligencia kutatói már több mint két évtizeddel ezelőtt megfogalmazták, hogy az IQ mellett az érzelmi intelligencia ugyanolyan felelős a sikerért, a teljes emberi életért (Goleman, 1997). Ma már kutatások is vannak arra vonatkozóan, hogy a magas szintű empátiával rendelkező személyek nemcsak proszociálisabbak, hanem ezek a képességek összefüggésben vannak a magasabb teljesítménnyel és a kreativitással is (Grant, 2014).  Az utóbbi kb. két évtizedben többen érveltek amellett is, hogy az olvasás az embertől az ún. elmeolvasási képesség (ToM) működtetését igényli, így a fikcionális szövegek hatással vannak az olvasó elmeolvasási képességére és empátiájára. A ToM az a képességünk, amely során felismerjük és megértjük másemberek szubjektív állapotait és szándékait (Baron‐Cohen et al. 2000). Ezt sokan az emberi evolúció leglenyűgözőbb termékeként határozzák meg, ez teszi lehetővé, hogy eligazodjunk az emberi viszonyhálózat bonyolult rendszerében.

Az olvasás fejleszti a társas világban való eligazodás képességét, mert az elbeszélő szövegek olvasása közben hasonlóképpen kapcsolódunk a szöveghez (az implicit szerzőhöz), mint ahogyan mások elméjéhez kapcsolódunk. A kutatások azt látszanak igazolni, hogy azok, akik sokat olvasnak, empatikusabbá válnak, mert a fikció a szociális tapasztalatok szimulátora, a fikcióval való találkozáskor az emberek gyakorolják és fejlesztik az interperszonális képességeik mellett az empátiát is (Oatley, 2002). Könyvolvasás során ugyanis képesek vagyunk azonosulni a karakterek érzelmeivel, életével. Ez segíti az elmeolvasás, az empátia képességének fejlesztését – az érzelmi intelligencia növelését. Az olvasás lehetőséget nyújt a különböző élethelyzetek éz érzelmi reakciók megismerésére is.   Az olvasás és az érzelmi intelligencia között tehát szoros kapcsolat van , mivel az olvasás lehetőséget nyújt az érzelmek és az emberi kapcsolatok mélyebb megértésére.

Az epikai (történeti maggal rendelkező) szövegek áttekintése lényeges, ha a fejlesztési területekkel együtt gondolkodunk, az irodalmi és mesei szövegek személyiségformáló szempontú feldolgozása érdekében lényeges elemezni is őket. Ezek közül a varázsmesék olyan műfajcsoportot képviselnek, amely szintén kiválóan alkalmas az érzelmi intelligencia különböző aspektusainak fejlesztésére. A varázsmesék alkalmat teremthetnek az emberi szükségletek (a hőst útnak indító „hiányok”) felfedezésére, a szükségletek kielégítéséért bejárt út elemzésére (akadályok, segítők típusai), a nehézségekkel való megküzdés lehetőségeinek számbavételére. 

A képzés időtartama: 20 óra jelenléti képzés

A képzés lebonyolítási formája, helyszíne:

fizikai jelenlét – Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, Csíkszereda, Taploca u. 20 sz.

Fejlesztendő kompetenciák:

A képzés végére a képzésen részt vevő:

• megismeri a fikcionális szövegek szerepét a személyes és a szociális kompetencia fejlesztésében
• képes a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésére a művekkel való egyéni találkozás, a személyesen motivált műélvező megértés révén
• adaptív módon tudja alkalmazni az irodalmi szövegek olvasásának érzelmi intelligenciát fejlesztő eljárásait
• képes csoportos tevékenységek megszervezésére az irodalmi és mesei szövegek személyiségformáló szempontú feldolgozása érdekében

A képzési program témáinak időbeosztása:

TÉMÁK

Időtartam

A képzési program témáinak időbeosztása:

            Témák:  

I. A mesélő agy

            I.1. Miért mesélünk történeteket? – a   történetmesélés evolúciós háttere

            I.2. Agyműködés történethallgatás közben

II.Az olvasás és az elmeolvasás  képessége

            II.1. A szándéktulajdonítás, intencionális gondolkodás működése a hétköznapokban

            II.2. A szándéktulajdonítás, intencionális gondolkodás működése történetek olvasása/hallgatása során (narrációs eljárások, az olvasó bevonásának lehetőségei)

            II.3. Az empátiás képesség meghatározása, működése

            II.4. Az empátiás képesség működése történetolvasás/-hallgatás során (narrációs eljárások, az olvasó bevonásának lehetőségei)

III. Az epikai szövegek műfajcsoportja

            III.1. A történet mondás és olvasás, az epikai szövegek, -műfajának áttekintése

              III.2. Eposz, regény, novella, elbeszélés, karcolat, mese stb.- hasonlóságok, különbségek, fejlesztési lehetőségek, az      

                       olvasóra, mint befogadóra kifejtett hatásaik

IV. Hőstípusok, szükségletek és megküzdési mechanizmusok a varázsmesékben

              IV.1. A varázsmese műfaja, funkciói

            IV.2. A varázsmesében megjelenő emberi szükségletek

            IV.3. A varázsmese és a hőstípusok (személyiségtípusok)

            IV.4. A hős útja (akadályok, segítők)

            IV.5. A hőstípusok és megküzdési mechanizmusaik

4 óra

8 óra

4 óra

4 óra

Összesen képzési óra:

20 óra

A képzés naptára:

2024. március 14-16.

1. nap: március 14. csütörtök,  15:00-19:00 órák között
2. nap: március 15. péntek, 15:00-19:00 órák között
3. nap: március 16. szombat 9:00-17:00 órák között

A kurzuszáró értékelés módozata:

Projekt: egy olyan, több alkalmat magába foglaló tevékenység-/órasorozat megtervezése, amelynek fókuszában az olvasás/történethallgatás mint érzelmi intelligenciafejlesztő tevékenység tételeződik.  

1.2. Humánerőforrás

Képző:

dr. Szántó Bíborka  - Babeș Bolyai Tudomány Egyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet, Székelyudvarhelyi Tagozat

Programfelelős:

Márdirosz Ajka-Klára, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, Csíkszereda

1.3. Gazdasági szempontok

Résztvevők tervezett összlétszáma:

 max. 30 résztvevő

További részleteket a programról, a csoportalakításról, a kifizetési lehetőségekről a beiratkozás lezárása után e-mailben fognak kapni a programfelelőstől.

Részvételi díj:

 180 lej/ résztvevő

A részvételi díjat a program elkezdéséig szükséges kifizetni az alábbi lehetőségek szerint:

• A programszervező által megadott bankszámra történő banki utalással!

• Visa/Mastercard vagy Prima de carieră didactică kártyával a helyszínen.

• Az iskola költségvetéséből történő átutalásos (SEAP-on történő megvásárlás utáni) kifizetéssel.

A jelenléti modul képzési időszakára előzetes igény szerint szállást biztosítunk 2-4 ágyas szobákban, amelynek ára 60-90 lej/fő/éjszaka.